Mi a fogágybetegség?

A bakteriális lepedéken keresztül gyulladás (gingivitis) keletkezik az ínyszélen, ami az egész fog tartószerkezetre rá tud terjedni, így alakulhat ki a fogágybetegség (parodontitis). A csontfelszívódáson keresztül keletkeznek az úgynevezett ínytasakok, továbbá a fogak meglazulása is jelentkezhet, ami olykor fogelvesztéshez vezet.

Minden fog koronából, gyökérből és idegből áll. A fog a saját gyökérfelszínén lévő rögzítőrostok segítségével rögzül az ínyben és az állcsontban.

Több …

A fogíny, latinul gingiva, a szájnyálkahártya rózsaszín része, mely minden fogat gallérszerűen körbevesz.

Több …

A bakteriális lepedék felhalmozódására az íny (gingiva) néhány nap eltelte után gyulladásos válasszal reagál. Így alakul ki az ínygyulladás (gingivitis).

Több …

A fogágy (parodontium) a fog állcsontban való rögzítéséért felelős szerkezet, mely az ínyből, gyökérfelszínből, a rögzítőrostokból, valamint magából az állcsontból áll.

Több …

A fogágybetegség (parodontitis) a leggyakrabban előforduló krónikus kórképek közé tartozik. Ez egy olyan gyulladásos megbetegedés, ami a fogak rögzítő készülékének egészét érinti.

Több …

A parodontitist (magyar szóval fogágybetegséget) manapság gyakran – és helytelenül – az elavult parodontózis kifejezéssel illetik. Az utóbbit nem kellene többet használni.

Több …

Hogyan rögzül a fog az állcsontban?

Minden fog koronából, gyökérből és idegből áll. A fog a saját gyökérfelszínén lévő rögzítőrostok segítségével rögzül az ínyben és az állcsontban.

A fog koronáját zománc borítja. Alatta található a dentin és az alatt a fogbél (pulpa). A pulpa idegből, erekből és kötőszövetből áll. Mivel a zománcban nincsen ideg, ezért itt nincs érzékenység sem, az alatta lévő dentin viszont idegrostokkal gazdagon ellátott. A foggyökér felszíne szintén érzékeny a fájdalomra.

A dentin a gyökérnek is fő alkotórésze. A foggyökért továbbá egy kemény, vékony réteg borítja, az úgynevezett gyökércement. A fog a teljes gyökérfelszíne mentén rögzítőrostokkal (desmodontalis rostokkal) rögzül az állcsontban, melyek egyrészt a gyökér dentin rétegében, másrészt az állcsontban tapadnak.

A fogak gyökere hosszabb, mint a koronája, különösen a felső állcsontban helyet foglaló szemfogaknak van többnyire nagyon hosszú gyökere.

További információ …

Mi az íny?

A fogíny, latinul gingiva, a szájnyálkahártya rózsaszín része, mely minden fogat gallérszerűen körbevesz.

Szigorúan véve a fognyak építi fel azon szövetek külső szélét, amelyek a fogakat a csontban rögzíti. A gingiva egy vékony fedőrétegből (epithelium) és egy valamivel vastagabb, ezalatt fekvő rostos rétegből (kötőszövetből) áll, ami a kötőszöveti rostokon kívül ereket is tartalmaz, ezért az egészséges íny sápadt rózsaszínű.

Mi az ínygyulladás és milyen gyakran fordul elő?

A bakteriális lepedék felhalmozódására az íny (gingiva) néhány nap eltelte után gyulladásos válasszal reagál. így alakul ki az ínygyulladás (gingivitis).

Az ínyszélben kialakuló gyulladás (gingivitis) során a kötőszövetben található erek kitágulása a fogínyt vörösre vagy sötétvörösre színezi.

Az otthoni szájhigiénia optimalizálásával a baktériumokban gazdag lepedék rendszeresen eltávolításra kerül, így a fogíny néhány napon belül ismét megggyógyulhat.

Az íngyulladás gyakori gyulladásos megbetegedés, minden ember élete során többször is tapasztahatja. Ez tulajdonképpen egy jelzés arra vonatkozóan, hogy az érintett illető nem tudja megvalósítani a számára optimális fogtisztítási technikát. Az ilyen állapot fennállása pedig egy kockázati tényező a fogágybetegség (parodontitis) kialakulására.

A várandósság alatt a hormonháztartásban történő változások megemelik a hajlamot az ínygyulladásra. A leendő édesanyáknak emiatt fokozott figyelmet kell szentelniük az otthoni szájápolásra, és terhességük alatt célszerű fogászati kontrollokon részt venni.

További információ …

Mi a fogágy?

A fogágy (parodontium) a fog állcsontban való rögzítéséért felelős szerkezet, mely az ínyből, gyökérfelszínből, a rögzítőrostokból, valamint magából az állcsontból áll.

A fogágy mint fogalom alatt azokat az alkotóelemeket értjük, amik a fogat az állcsontban rögzítik. Ezekhez tartozik a fogíny (gingiva), a fogat rögzítő állcsont, a rögzítőrostok, valamint az úgynevezett gyökércement.

A parodontium biztosítja a fogak rögzítését az állcsontban. A rögzítőrostokon keresztül tartják meg a fogak a magas funkcionális terhelhetőségüket magasabb rágóerők esetén is.

Az egészséges fogak fogágya az egész gyökeret körbeveszi. Csak a rögzítő apparátus gyulladásos megbetegedésekor (parodontitis) épül le a fogat tartó állcsont.

Mi a fogágybetegség és milyen gyakran fordul elő?

A fogágybetegség (parodontitis) a leggyakrabban előforduló krónikus kórképek közé tartozik. Ez egy olyan gyulladásos megbetegedés, ami a fogak rögzítő készülékének egészét érinti.

A ínygyulladás (gingivitis) következményeként a rögzítőrostok és az állcsont leépülhet. Így az addig egészséges tartószerkezet mentén egy úgynevezett fogínytasak alakul ki, ami az ott lévő gyökérfelszíneket bakteriális lepedékkel (plakkal és fogkővel) vonja be.

A rögzítőrostok és az állcsont leépülése megnövekedett fogmozgathatósághoz vezethet. Ha a megbetegedés felismeretlen marad és nem kezelik, a csontlebomlás tovább folytatódik, így a fogak funkciójukban – pédául a rágásban – használhatatlanná válnak és ki kell őket húzni.

Az emberiség kb. 40%-a szenved fogágybetegségben. A becslések alapján manapság a felnőtt népességben a fogelvesztések kb. 70%-a erre az okra vezethető vissza.

Miért parodontitisnek hívják és nem «parodontosisnak»?

A parodontitist (magyar szóval fogágybetegséget) manapság gyakran – és helytelenül – az elavult parodontózis kifejezéssel illetik. Az utóbbit nem kellene többet használni.

A fog rögzítő apparátusának megbetegedését latin névvel napjainkban parodontitisnek nevezzük, nem pedig parodontózisnak. A szóvégződés «-itis» egy gyulladásos megbetegedést jelöl, úgy, ahogy az a gyomorgyulladásnál «gastritis» is ismert. A helyes megnevezés tehát a parodontitis, ami a megbetegedés gyulladásos eredetét jelzi, amit a bakteriális lepedék okoz. A végződés «-ózis» egy nem-gyulladásos elváltozást jelöl, mint például az «osteoporózis» szóban.

Az elavult kifejezés, a parodontózis régebben önmagában jelentette a felismerést, hogy ennél a megbetegedésnél a fogak tartószerkezetének leépülése történik, anélkül hogy a tulajdonképpeni okot, a gyulladást megnevezte volna.

A parodontitis megnevezésnél elismertté válik továbbá, hogy ez a megbetegedés a gyulladás csökkentésén keresztül kezelhető.

Additional Information

You can use all our content for your own productions while acknowledging the Creative Commons License:

Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0
https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/4.0/deed.en

How to cite our content:
www.periodontal-health.com / CC BY-NC-SA 4.0